Öröm és bosszúság

 A tegnapi örömködés Natival és A-val nagyon jól sikerült. Kapott tőlünk egy teázós begrét, amiben teafű szűrő is van és persze a hozzá tartozó tető sem maradt el, amivel az aromákat jól benne lehet tartani a főzetben. Kapott mellé még egy Teaházas teát is, amiben eper hegyek voltak és olyan illata volt, hogy még A. is érezte, pedig meg van fázva erősen. És persze kapott még egy vörös színű, szőlőléből készült innivalót, amely néhány % alkoholt is tartalmaz és nagyon hasonlít a bika vérére :). Nagy öröm volt látnunk A-val, hogy mennyire örül az ajándékoknak és annak, hogy emlékeztünk arra, hogy egy évvel öregebb lett. :) Anyukája megkínált az egész elmúlt évhez viszonyított legfinomabb süteménnyel. Ez egy "hangyás" csokoládébomba torta volt. Piskóta alapon iszonyat finom csokis krém, amiben fel-felbukkant a rumba áztatott meggy és mosolyogva kérte, hogy a gyomorsavamban had feredőzzön meg! Hát én engedtem a terrornak és beharaptam! És hogy miért is hangyás? Azért miatt, mert a teteje és az oldala csokidrazséval lett jól meghintve és emiatt úgy néz ki, mintha egy halom hangya mászna ezen a csokiőrületen.

Mindenkinek és bárkinek ajánlom, hogy készítse el és én majd jól odamegyek és jól megkóstolom! Aztán jól megmondom, hogy milyen lett és hogy adhat-e belőle a családnak, vagy élelmezésügyi szempontból jól el kell koboznom! :)))

Sütizés, zenehallgatás és némi alkohol bevitele után átmentünk egy cukrászdába, hogy együnk egy kis sós jóságot is. Miután agyvérzést okoztam Margónak, a pult mögötti eladólánynak a válogatásommal, leültünk mindhárman falatozni a juhtúrós(!), kapros pogácsából és a Natinak kért, csak két oldalán megtöltött, de középen sunnyogva üresen hagyott sajtosrolóból. A pogik nem ebben az évben készültek, ezért azokat visszaküldtük és kértünk helyette sima, sajtos pogit, ami már sokkal jobban ízlett mindenkinek. A mellettünk lévő boxban szlovákok harapták be a szénhidrátokat és közben édes, ízes magyar tájszólással beszélgettek egymással. A palócos tájszólás nagyon tetszett mindannyiunknak. Sok mosolygásra adott okot.

 

 Van viszont, amin nem mosolygok ma, ha visszagondolok rá. Ez pedig A. rossz híre, miszerint a főnöke beszélni szeretne vele a munkához való hozzáállásáról. Az történt ugyanis, hogy az örömködésből hazakísérve mondta A., hogy a torka megint kezd erőssen vacakolni és nem tudja még, hogy holnap (azaz ma) tud-e menni dolgozni. Regel ezek szerint nem volt túl jól és telefonált a főnökének, hogy ha nem muszály, akkor nem menne be betegen dolgozni. erre a főnöke elzavarta orvoshoz, mert a hiányzásról igazolás kell. Ezt megértem és igazat is adok. Ha valaki beteg, főleg ilyen tífuszos időszakban, azt jobb, ha orvos is látja. De ezután említette A-nak, hogy a nincs megelégedve a hozzáállásával. 

 Ez hülye! Most kezdődik az év. Milyen negatív hozzáállásról beszél egyáltalán? Szegény A-t, amennyire lehetett az elmúlt években kiszipolyozták. Mindenben segítette a kollégáit. Sokszor néztem rá értetlenül, amikor azt magyarázta telefonon, hogy más munkájába segít bele/ helyette végzi és emiatt stornózzuk az aznapi találkozót. Annyit dolgozott, hogy sokszor még ebédelni sem tudott elmenni. Hát kérdem én, milyen negatív hozzáállásról akar vele beszélni? A. szerint lehet, hogy van valaki az ő helyére és így akarnak tőle megszabadulni.

 Hát nagyon remélem, hogy csak a pezsgő ártott meg a főnökének és holnapra már észnél lesz és nem beszél majd hülyeséget meggondolatlanul! Nem azért, mert A. a párom, de ez a srác egy kincs! Minden munkát becsülettel elvégez. Ha kell túlórázik. Amit csinál azt igyekszik jól elvégezni, még ha nem is tetszik neki. Azok, akik ennek az idióta pacáknak a fülébe sugdosnak, jobban teszik, ha abbahagyják. El kellene gondolkodni, hogy ha A. nem lesz a cégnél, akkor ki fogja majd ezek után a munkájuk nagy részét elvégezni?

 Mi lesz, ha az új kolléga önérzetes lesz és egy egyszerű nemmel elintézi a felé szórt kéréseket a plusszmunkát illetően és majd lobogtatja a munkaköri leírását (teljes joggal), hogy a rásózni kívánt munka nem tartozik a munkakörébe és legyenek szívesek tiplizni!?!

Találtam egy könyvet a témában. 

Robi! Kérlek olvasd el és ismerj magadra!

 Most készülődöm, mert perceken belül a suliba kell indulnom :(

Még jó, hogy munkanélküli vagyok és nem kell harcolnom az olyan főnökökkel és menágerekkel, akiknek a nyakára nem a fejük, hanem a seggük nőtt!

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kispoczok.blog.hu/api/trackback/id/tr271644788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása