KisPoczok mindennapjai

Hétvége 03

 A festmény ünnepélyes átadása után zenét hallgattunk a konyhában laptopról, hogy sógornőmet ne zavarjuk a pihenésében. Előkerültek olyan zenék, amik a 90-es évek elején mentek a klubbokban. Itt derült ki igazán, hogy én meg Tomi milyen öregek vagyunk. Ezeket a zenéket mi még frissen kiadott idejében élvezhettük. Ő a Közgázon, én pedig a Sotén táncoltam szét a cipő talpát, úgy 200 évvel ezelőtt. Mi legalábbis így éreztük az eltelt idő nagyságát. Brutális dolog öregedni. Nem amiatt, hogy lineáris függvényt lehetne készíteni a ráncok kialakulásának növekedése és a teherbírás, a stressztűrő képesség csökkenése között, hanem azért, mert az emlékek egyre csak sokasodnak és látjuk az új (de)generáció felnövekedését.
 Ezeket látva Csongi és Hugi összekacsintva újabb zenéket indítottak el olyan Dj-ktől és csapatoktól, akikről életemben nem hallottam. Lehet még nem is éltek, amikor én már dizsiben nyomtam! :) Viszont manapság az ő zenéik a mérvadóak egy buliban. Ha nem pörög tőlük valami, akkor az már nem is volt jó ZTM (Zenés Táncos Mulatság - Hugiéktól tanultam)!
Ekkor jött Csongitól az ötlet: menjünk el együtt mulatni. Egy haverja aznap este fog zenét pörgetni. Kis tanakodás után rábólintottunk. Ezek után telefonált egyet. Szólt hogy menne egy kisebb csapattal megnézni őt és persze csinálni a hangulatot. Csak ezután jöttek a részinformációk, amiktől már nem is voltam annyira elkötelezve a buli iránt. A parti Cegléden lesz, ami sacc/kb. 75 km-re van Pesttől és Breakbeat, Drumm n' Bass lesz játszva. Hallgattam mindkét stílusban már zenéket, de nem kezdtem el valahogy mégsem ujjongva ugrálni. DB-ből vannak kedvenceim, akiket szívesen hallgatok (Pillform, Ben Sage, Klute, High Contrast, Logistics...), de nem kívánja a szervezetem minden nap, hogy szóljanak. DB-ből csak Hugi révén hallottam jóságokat. Szerencsére jó ízléssel lett megáldva zeneileg és nem kergetett eddig az őrületbe a mindenféle stílusokat megmutatva nekem. Viszont az asszem már tendencia, hogy a két stílust, ha vidéken játszanak, akkor mindig egy darabolós sz*rrá válik a Dj-k keze között a parti. A másik dolog, ami miatt nem igazán örültem az utazásnak, az pedig az előző nap végigszenvedett 2 órányi (80km) buszos zötykölődés. Ezt aznap nem szerettem volna megfejelni még 150 km-rel, aztán ugye hazafelé ismét nem a csillagkaput vettem igénybe... Na, mindegy! - gondoltam. Hugi miatt megyek én is. Gyors összekaptuk magunkat. Műgonddal belőttem én is a sérót, hogy ne menjek putrisan a népek elé... :) Öcsém sajnos nem tudott velünk jönni, mert másnap hajnalban kezdte a műszakot :(, pedig de jó lett volna, ha eljöhetett volna!

 Elindultunk. Hála annak a jóságos BKV sztrájnak, taxival kellett menni a Nyugatiig. A taxi ára egyébként fedezte volna egy ember retúrjegyét Ceglédig és vissza... A vonaton találtunk egy kupét, ahol nem volt senki. Lehuppantunk és Tomi kinyitott egy üveg rozé pezsgőt, amit elhozott Hugival az útra. Nagyon finom volt a pezsgő és persze hangulatba is hozott mindenkit. Őket még jobb hangulatba, engem pedig elmozdított az ismét rám váró km-ektől való nyűgtől. Még attól sem kaptam frászt, hogy Hugi a telefonját buzizta és zenét játszott le róla. Ez az egyik dolog, amit nagyon rühellek. Illetve csak azt a vállfaját, amikor a telót marokra fogva, közben az utcán sétálva bömböltetik a szemétre való zenét a jóképességű fiatalok.
 A zeneszótól (Péterffy Bori, Kispál...) énekelni támadt kedve Huginak, majd a másik két srácnak is. Egy tréfa miatt Tomi zavarba jött, hogy előttem ismét kimondta a meleg szót. Lehet a pezsgő miatt, lehet az állandó bocsánatok kérése, vagy mindkét dolog miatt egyszerre, meguntam ezt. Elkezdtem kifigurázni saját melegségem. Ez olyan jól sikerült, hogy hangos röhögésben törtek ki Hugival együtt a srácok egy-egy jól sikerült poén után. Ilyen jó hangulatban érkeztünk meg Ceglédre, ahol már vártak ránk. A fogadóbizottság 2 fős volt: Öcsi (Koope) és Füles (Luma Beamerz - Vizualizációs Csodatévő). Sok utcával arrébb volt a hely, ahol a buli volt tartva. Jól ide is rakom a plakátjukat!

 Ott derült ki számunkra, hogy egy étterem különtermében lesz megtartva ez a jóság. Érdekes volt végignézni az előkészületeket. A hangpróbákat, az vizális effektek beállításait. Aztán belecsaptak a lecsóba! Szerencsére Öcsi jó ízléssel válogatta össze a zenéket. Füles pedig olyan képi világot teremtett, amit sok elektronikus előadó szeretne látványnak a háta mögé. Néhány órán át csak mi négyen csináltuk a hangulatot, de aztán megjött a keménymag a környékről. Ennek a magnak az átlag életkora 16 év volt. Megtudtam elnézve őket, hogy aki nem tud táncolni erre a zenére, de nem akar beégni a többiek előtt (akik szintén nem tudnak táncolni, de legalább volt némi ritmusérzékük és mozgáskultúrájuk) az "ugrálva ajtón dörömböléssel" (ez volt a tánc) át tudják hágni a közte és a "tánc" között lévő fényévnyi távolságot. Persze itt is voltak "Jaffa csávók", akik beálltak egy helyre és ott bólogattak a zene ütemére kezükben egy üveg sörrel, ami kb. másfél óra alatt fogyott el. Ezek a nyomik kamuznak a legtöbbet az italfogyasztásról egy társaságban. Én ezt végignéztem, mert ahogy bezuhant a fiatalság, én úgy kerestem ülőhelyet, mert valahogy nem bírom hosszútávon a hülyeségüket. Az egyik ilyen "nagypiás" aki egész ottlétem alatt 2 sört ivott meg, kábította a haverjait, hogy már lassan a 6-ik üveget fogja kikérni magának. És persze itt is voltak olyan srácok, akik a táskából szedték elő az otthon már jó előre akkurátusan bekevert szeszt. Poharakba kitöltötték 3 felé, majd gizdázva járkáltak, hogy mindenki lássa: Nekünk tellik "víszkire"! 
 Ezektől más esetben már az ereimet nézem, azok felvagdosása céljából, de most még ehhez sem volt lelki erőm ilyen szép napon, amikor Hugit ünnepeljük. Éjfél magasságában Füles meglepte hugit. A vászonra a projektor segítségével kivetítette: Happy Birthday Timi! Hugi felsikított a meglepetéstől. Majd egy rózsát is kapott :) Ezután hárman közrefogtuk és elénekeltük neki, na jó, elordítottuk neki a Happy Birthday-t. Annyira meghatódott ezektől és annyira megörült aznap már sokadszor nekünk, hogy ezért már megérte felutaznom! A reakciójától fél perc múlva már mindenki tudta, hogy szülinapja van neki:) Később többször is fel-feldobta Füles az üzenetet, aminet, ha nem figyeltem is tudtam, mert hangos sikoly és üdvrivalgás követett. Mindenki őt ünnepelte! Akkor már az átlag életkor felkúszott 25 évre... Hajnal 1 óra után kezdtek valami iszonyatosan gáz, darabolós zenét adni, amit már nem bírtam elviselni, pedig az egységben megittam egy-két energiaital-whiskey keveréket és egy kevés sört is. Egyik sem a kedvencem, de a koccintások miatt legyűrtem. Persze nem kellett pisztolyt tartani a fejemhez, de egy forró tea, vagy üdítő jobban esett volna, de hát az nem lett volna stílusos. :) Hajnal 3 előtt hagytuk el az egységet és mentünk vissza az állomáshoz. Hideg, nyirkos hajnal volt és már csak 10 % energia volt mindenkiben rajtam kívül. Pesten hajnalban már elindult az élet. Jártak már nyomokban a villamosok és buszok is.
 Végre hazajutottunk és lefekhettem aludni!
3 és fél óra alvás után Hugi telefonjára ébredtünk fél 10-kor. A. üzent Huginak, hogy engem nem tud elérni, nem tudja jól vagyok-e, mert az utolsó infója az volt, hogy Csongrádra utaztam... :) A pezsgő miatt hülyeséget írtam neki, és szegény aggódott miattam. Egy smsben gyorsan korrigáltam a butaságom és jeleztem is, hogy nemsokára ismét utazni fogok és ha van kedve, akkor kijöhet elém. Egy nagyon finom ebéd után, amit Tomi követett el, hazaindultam. Most vonattal.

 2 és fél óra és egy újabb valag km után végre hazaérkeztem! A. mosolyogva várt engem, az élőholtat. Annyira szét voltam zuhanva, hogy kicsit szégyelltem is magam a Kedvesem előtt. Ennyire leharcolva soha nem látott még. De ismét egymás mellett voltunk és a fáradtságom nagy része is elszállt.

A szerelem csodákra képes.