Nem egészen értelek, KisPoczok: a minap még lelkesedtél a lusta és a túlhajszolt egyetemistákért, most meg arról panaszkodsz, hogy túl sok a bérdoga. Lehet, hogy csak a testi kellemetlenségek okozzák a fásultságodat? Hogy lehet az, hogy nem jöttél rá a megoldásra? Pedig rém egyszerű. Ezt mondod: "A fejem is fájt déltől este hatig."
Na? Dereng már? Úgy van! Reggel nyolckor nekiülsz, s szépen haladsz délig. Aztán szünetet tartasz a fejfájás miatt, netán szundítasz egyet, majd hattól tízig hajtás. Há' nem? :O
:D

@tucat: Há' de. :)
Ha hiszed, ha nem tegnap a tanácsod szerint telt el a napom. Reggelről nekiültem, haladtam, fejfájtam, ebédeltem, még mindig fejfájtam, gyógyszer, ledőltem, szundi, visszaültem, nyöszörögtem, de haladgattam, Zsenitől telefon, hogy találkozzunk, lemondtam, még egy gyógyszer a fejemre, hatott, haladtam tovább, hétkor abbafejezetem, teáztam, kisírtam magam a blogban, majd járt az agyam, hogy mit és hogy kellene a dolihoz hozzátenni, elvenni..., aztán pipa lettem, mert az egész napom úgy telt el, hogy számomra alig van látszata.
Egyébként tényleg élvezem a dolgozatírást és a lusta kölköket, de a közelgő határidő idegesít. Ha nem lenne határidő, csak megkértek volna, hogy dobjak össze egy dolgozatot x témában, már biztosan rég el is felejtettem volna. De az érte kapott jegy befolyásolja a "karrieremet" ezen a fronton és mivel most nem dúskálok anyagiak terén, nem csaphatom össze egy "ketteskére" a munkát.
Egyébként a fásultságom oka nem is csak a derekam és a fejem fájása miatt van... 6 napja nincs rendszer az életemben és mostanában sokszor eszembe jut a Zsenivel való együttélés. A napi megerősítés, a támogatás, az együtt ötletelés... hiánya. Ez elszomorít. Jó lenne nap, mint nap együtt ébredni, feküdni, hallani a perlekedését, hogy még mindig ezt a vackot csinálom, ahelyett, hogy odabújnék hozzá. Szeretnék egy 7/24-es Zsenit! Majd írok a Jézuskánek egy levelet :) Hátha.
Na, most ez van, meg a kék ég.
Bedobok az arcomba egy kávét és visszatérek a dolikhoz. Báránybőr!
Látom, hogy a résemen vagy. :)Azért köszönöm, hogy figyelsz rám! Vagy ahogy a használt ruhás eladó mondja: "Bálás köszönet!"

További szépeket!
KisPoczok

Ha pár gondolat erejéig komolyra fordítom a szót (az eddigi szerepléseim alapján tudom, alig hihető rólam, hogy képes vagyok rá, pedig néha igen, lásd pl. az oDeeey blogján, az egyház számára hátrahagyott taposóaknákat :D), akkor azt mondom, hogy
1. a fáradtságot és a vele járó testi és egyéb bajokat, így a figyelemzavarokat is gyakran egy egészen egyszerű ok, a folyadékhiány okozza, méghozzá több módon. Például a sejthártyákon csökken az ozmózis feszültsége, rontva a gáz- és anyagcsere hatásfokát, mert a sejtek és környezetük PH-ja megváltozik (a központi idegrendszer sejtjei ezért ráadásul oxigénhiánytól is fuldokolnak, többek közt fejfájást, figyelem- és hangulatzavarokat előidézve), a vér viszkozitása csökken (ez fizikailag alig észrevehető, de a szív megérzi, mert nehezebben továbbítja a sűrűbb folyadékot.
A megoldás kézenfekvő: folyamatosan gondoskodni kell a folyadék-utánpótlásról, naponta, még szellemi, ülő foglalkozás esetén is ajánlatos kb 2,5-3liter folyadékot felszippantani. A legjobb a víz, esetleg a szénsavmentes ásványvizek, vagy a rostos üdítők is szóba jöhetnek. Az alkoholtartalmú italokat több okból is érdemes kerülni, nemcsak azért, mert megváltoztatják a tudatállapotot és a hangulatot, hanem azért is, mert az alkohol intenzíven leköti a szervezet vízkészletének jelentős részét (főleg a szegény máj detoxikáló folyamataihoz, a bomlástermékként felhalmozódó mérgek oldásához és kiürítéséhez kell a sok víz, ezért olyan szomjas a másnapos tanulóifjúság, az anyja úristenit! :)).
Ajánlatos ezen kívül a keringést élénkítő tevékenységeket is közbeiktatni a tartós üldögélés során, mert a mozgás felgyorsítja a keringést, átmasszírozza a teljes érhálózatot, s ezzel hatékonyan hozzájárul a felszaporodott méreg- és salakanyagok, valamint a széndioxid kiürüléséhez, s a hemoglobinkészlet is megújul ilyenkor: a csontvelő, érzékelvén a megnövekedett oxigénszükségletet, rákapcsol, s friss, hemoglobinnal telített vértesteket gyárt, mint az őrült...
2. Zseni pótlására nincs ötletem, őt valószínűleg csak egy másik zseni (igen, ez itt kis betűs zseni :)), tudná, de ő is csak ideig-óráig, és úgy ahogy pótolni. Ezért nem tartom jó ötletnek a vele való találkozás mellőzését sem, mert a vele eltöltött pár óra sokszorosan megtérül több szempontból is, nem utolsó sorban a munka folytatásának a hangulatára és eredményességére is bizonyosan kimutatható hatást gyakorolna. Mellékhatásként (xD) pedig erősítené a kapcsolatot, s a benne résztvevők önbizalmát és biztonságérzetét is kellőképpen szinten tartaná.

De hát, én könnyen vauzok innen, a messzi délről, mert nem rám vár a végrehajtás, ami, persze senkire nézve nem is kötelező. Csak egy ötlet volt. Vagy kettő? A fene se számolta! :D

Megyek szellőzni, hogy azután segíthessek egy tündéri, tizenöt éves emberkének, aki bizony nem akármilyen küzdelmet vív önmagával, meg főleg a szerető (amúgy tényleg az a maga módján. csak nem tudja, hogy másképpen kéne szeretni...) családjával, a mélyen vallásos szüleivel. Isten, haza, család! Pedig mióta szajkózom a népi bölcsességet, hogy a Harrach rossz tanácsadó! Mindhiába, egyre sötétebb lesz. lesz még reggel valaha egyáltalán? Én már unom az éjszakát... :@
Pedig jó az, mert eltakarja a napi koszt, meg többnyire mentes a falkatársak nyüzsgésétől is... ;) :D

Akkor hát jó éjt! :)

@tucat: Mintha csak megboldogult lánykorom Élelmiszerismeret c. nagyrabecsült könyvét nyitottam volna újra ki, ha még meglenne. Bizony. Én sem HR-esként születtem meg! :) Vendéglátósként indultam, aztán mi lett belőlem! De ezt hagyjuk. Ez egy másik sztori. Viszont a folyadékot már holnap be fogom készíteni!
Viszont egyre inkább kezd az a benyomásom lenni, hogy egy professzorral váltok kommenteket. Egy lelkiekben sokat tapasztalt, de könnyen ellágyuló (a jó értelemben persze!) ember, ill. EMBER személyében. Terelgetsz, mint jó pásztor a nyáját, nehogy az ordasok közé keveredjünk.
Nagy szíved van.
De vajon a sok biztatás, tanácsadás, segítségadás, jó kedvre derítés közben/után bárki is megkérdezte:
És te hogy vagy? Tudok valamiben segíteni?

Remélem nem én leszek az első!

És te hogy vagy? Tudok valamiben segíteni? Van olyan gondod, amiben nem jutsz dűlőre?

Ha tudok segítek! Ha nem, akkor csak meghallgatlak, vagy jó magyar szokás szerint űberelek egy másik sztorival, ami úgy kezdődik: "Aaaaz semmi...!" :)

De komolyan!
Ha szükséged van egy vállra (ami nem olyan széles, mint szeretném), akkor számíthatsz egy kis pocokarcú fiatalemberre!

További szépeket!
KisPoczok

Ui: Még én is átfutok oDeeeyhez.

Jaj, ne má'! A pocokarcú HR-es, aki még féléves sem volt egészen, amikor élelmiszervegyészként megszületett! xD Ha így mennek itt a dolgok, akkor még elmúlik a székrekedésem, és szép, egészségeset kanyarintok - rossz esetben még az éjjel, alvás közben! :D
A folyadék..., az fontos, de ne alkohol legyen! Tudod, sör, bor, pálinka, whisky, konyak, vodka... Hogy ne találhass könnyedén kiskapukat, felhívom a figyelmedet, hogy a felsorolás messze nem teljes!
Igen megtisztelő a megelőlegezett tudományos fokozat, de én inkább úgy érzem hosszú évek óta, hogy én vagyok az egyetlen tanársegéd a közel tízmillió professzor között, s valóban: mindig másoknak van igazuk. Ez meg is nyugtat kissé, mert tudom, hogy egy ennyire bölcs professzori karban teljes biztonságban vagyok, az alapvetően hibás, eszement és ennél fogva ön- és közveszélyes elgondolásaim és attitűdjeim szerencsére a legkevésbé sem érvényesülnek. Egy ismerősöm, miután kellő mennyiségű folyadékot fogyasztott kiszáradás ellen, azt mondta, gyanús vagyok neki, szerinte én Jézus inkarnációja vagyok. Megszeppentem kicsit, mert a középkor közeledtével nem zárható ki, hogy ismét megfeszíttetnek a papok a világi hatalommal - feltéve, hogy a haverom, folyadékokkal rendesen megtámogatott próféciája igaz lehet. Aligha. Azért nem hiszem, mert az én mindenható atyám nevét oly szitkokba foglalom gyakorta, amelyektől a megfeszítésem nélkül is meghasad az égkárpitja, s még a legszendébb Mária képen is a harag lángvörösére várt az én, korabeli első inkarnációs csecsemőarcom. :D
Azt mondod, mint a jó pásztor...? Hát, nem tudom. Az már szent igaz, hogy szívből szeretem az (ártatlan) bárányokat, de a felnőtt változataikat (birkák) ritkán szívelem. Őket nem is tudom biztonságos helyre terelni az ordasok elől, egyszerűen, mert azok is ők maguk. Nem tudják, nem értik. De a bárányok igen! Csak ők hallgatnak, szegények. De övék a mennyeknek országa! Nem, dehogyis odaát! Tudom is én, mi van odaát! Itt, lent! (Igen, már itt elnyerik a jutalmukat! ;) S ha itt, akkor "odaát" is! Erről tanítottam a sokaságot kétezer évvel ezelőtt is! De ezt is csak a bárányok értik és érzik, a birkaordasok nem... :))

Kedves, hogy őszintén érdeklődsz a hogylétem felől. Néha mások is megteszik. Pár napja egy ismerősöm is rám rontott: "Szia! Hogy vagy? Mindegy, ide figyelj, ezt hallgasd meg, mi történt velem tegnap..." :D Így volt, szó szerint. Törődnek velem, na, és ez igen felemelő érzés! :D
Köszönöm, hogy felajánlottad a válladat! Hidd el, nem a szélessége számít, hanem az a lélek, amely belülről támasztja: attól erős az! ;)

Aludj jól!

Későre jár, folyadékhiányos is vagyok, sok a hiba. A két legzűrösebbet javítom:
- az "égkárpitja" természetesen két szó: ég kárpitja;
- "a harag lángvörösére várt" helyett természetesen a harag lángvörösére vált...
Elnézést! Több folyadékot kellene innom. Vagy időben le kell feküdnöm, s akkor se bejegyzés, se hiba. :D

@tucat: "Jaj, ne má'! A pocokarcú HR-es, aki még féléves sem volt egészen, amikor élelmiszervegyészként megszületett!"
:)))
Ha nem is így történt, de közel állok a valósághoz. Minden híreszteléssel ellentétben én már nem vagyok egy hamvas bőrű legény. Ránctalpas vagyok, akinek ki vannak üregesedve a szemei :). Jézus urunkat már két évvel leköröztem és még nem feszítettek megfele. Bár vannak, akik így látnának szívesebben, de ez már az ő gondjuk, hogy nem fogadhatják be a kereszten lévő haláltusámat vizuálisan.
Fentebb utalt 35 évembe bizony belefér egy véndöglátós középsuli és egy főiskola is. 29 évesen tisztult a kép ki nálam, hogy igazából én a népekkel akarok foglalkozni. Ekkor nekivágtam a sulinak levelező tagozaton, mellette 4 műszakban munka, a családdal szintén levelező tagozat.
Amikor már kezdett érlelődni a gazdasági recepció :), a körülöttem lévő emberek elkezdték az egymás marását, a fúrást és a sárdobálást. Gusztustalan és iszonyatos volt. Ennek lettem én is áldozata 7 év munkaviszony után. A fősulin sokaknak volt hasonló tapasztalata. Kínunkban röhögtünk magunkon, ugyanis egyre többször hallottuk az államvizsla eljöveteléig, hogy :"Mire elvégzem az iskolát, megutálom az embereket!"
Én is hasonlóan éreztem. Én egyébként alapból kedvelem az embereket, de ha megismerem és kiderül, hogy uszkve 50Ft-ot ér, ma már nem érzek emiatt csalódást. Korábban még jobban szíven ütött egy ilyen felismerés.
És sajnos általánosságban is azt látom, hogy nem foglalkozunk egymással. Ezért is örülök, hogy van, akinek ISMERETLENÜL (fizikálisan, tapasztalatok híjján) is fontos az, hogy ÉN velem mi a helyzet és jószándékú tanácsot kapok.

És ez nagyon jó! Maradjon így!
(Különben anyukámat éneklésre kényszerítem egy Cd erejéig, amit majd mindenkinek jól meg kell hallgatnia büntetésül. Anyumnak pedig se énekhangja, se ritmusérzéke nincsen! És ezt lehet venni fenyegetésnek!:)
(Meg ajándéknak is karácsonyra az utálatos rokonnak.)

További szépeket!
KisPoczok

Ha mégis megfeszítésre kerül a sor, majd sorsot húzunk, hogy ki legyen a fő helyen, s ki legyen a megtérő lator. Már csak a tévécsatornák helyszínre zúduló híradós stábjai kedvéért is, hogy igazi, csattanós, drámai hírként tudják majd tálalni az eseményeket a friss hírekre éhező köznek. Jó lesz vigyázni, mert a megtérő sokaságból a boszorkányüldözést is kinézem, s mint tudjuk, a boszorkányt a boldogtól csak éppen annyi választja el az egyház döntéseiben, mint a bolondot a zsenitől. Kis betű, meg névelő, na! :D

Az embereket meg könnyű szeretni, egészen addig, míg valamelyik nem kerül közvetlenül az orrod elé. Igazi testközelből néha még elviselni sem könnyű őket. A legerősebben akkor érzem ezt, amikor a magam társaságába kényszerülök. :)

Akkor hát, főúr, mondjuk, hogy a mai fogyasztásomat kifizettem úgy, ahogy, borravalóra nem futja most. :) Mennem kell, mert pár óra múlva megint szívből kell szeretnem az embereket, többet is, s ez remek, mert tucatgondjaim addig nem gyötörnek. ;)

Jó éjt!

Azt a CD-t csak el kéne készíteni. Attól tartok, alábecsülöd édesanyád zenei képességeit. Miért éppen belőle ne lehetne sztárt csinálni? Ő lehetne a magyar Lady Gaga... :D Dőlne a pénz! Szerintem vesd fel neki az ötletet..., ha úgy látod, hogy igazán jó passzban van! De csak akkor! És ne fuss el gyáván, várd meg a válaszát! De figyeld a kezét is, mert lehet, hogy nem szavakban érkezik... :S ;) :D

Na, tegyünk úgy, mintha aludnánk! :) Jó éjt!